1.
Titkok nyomában

23:30.

A szobába 4-en voltunk.Shara, Leah, Kate és én.A helyiségben 4 darab emeletes ágy kapott helyet, a terem közepén, pedig egy kávézóasztal állt.
Fülsértő sikítás vetett véget a hallgatásunknak.
Leah és Kate felpattant, és az ablakhoz sietett.Megborzongtam.
-Meg lehet szokni - rántott vállat Sarah - a nővérem Monica, már végzős, és mesélt ezt-azt a Holloway Gimiről - tekergett az ujjai közt egy hajtincset.
Felhúztam a szemöldököm, majd asztalra könyököltem, mivel tudtam, hogy most sztorizgatni fog.
-Hallottatok, már Richard Holloway-ről? - súgta oda nekünk bizalmasan.Mind megráztuk a fejünket - a sulink egy temetőre épült.Amikor az alapító - Holloway R. - egy árnyas éjszakán, a temetőbe igyekezett - leeresztette az ölébe a kezeit - a szeretteihez ment volna, amikor - valaki kirúgta az ajtót, (persze nem volt bezárva)  és ordított egy orbitálisat.
A (számomra ismeretlen) fiúk, óriási röhögésbe törtek ki,ahogy a mellettem ülő Sarah is.
-Ez rohadtul nem volt vicces!Nőjetek már fel! - ordibált velük Leah, akinek mostanra már kidagadó erei, és vörössé változott feje volt.A kiabálásával felverte a tanárokat, ugyanis Mr.Graham és Miss Roberts összeszűkült szemekkel méregettek minket az ajtóból.
-Mi van itt?! - kérdezte ingerülten Graham.
-Csak összeültünk egy kicsit... - a fiú az állát dörzsölgette, majd újra megszólalt - tanulni - csettintett.
-Tanulni?!Alsógatyában?! - húzta fel a szemöldökét Roberts - mellesleg, kérem, kapjon fel magára valamit, a nudista strand egy utcával arrébb van! - háborodott fel.
A többi fiú válla rázkódott a röhögéstől,de a szöszi engedelmesen bólintott.
-Hát lányok, akkor sziasztok - kacsintott ránk a fiú.Roberts a fülénél rángatta el (Sarah-tól tudtam meg) ezek szerint Spencer-t, ami elég nevetséges látványt nyújtott.
Szem-forgatva csuktam be az ajtót, majd széttárt karokkal a lányokhoz fordultam.
-Ez mi volt?! - tettem csípőre a kezem.
-Lazíts!Az elsősöket mindig szivatják - forgatta a szemét Sarah is.
-Ők is elsősök!Miért nem csesztetik őket? - háborodtam fel, szerintem teljesen jogosan.
-Mert ők menők!Ne már Barbara!Nem vetted észre Marco-t, a görög istent? - sóhajtott, majd a szívére tette a kezét.
-Öö, nem! - vágtam rá - túlságosan elvoltam foglalva az előbb kapott szívinfarktussal! - csaptam a levegőbe.
-Túl merev vagy! - vágta rá Leah is.
-Lányok, ha nem akartok máris tenni egy látogatót az igazgatóiba, akkor alvás! - nyitott be a szobánkba Mr.Graham.

Már reggel lehetett, de inkább hajnal, amikor lihegést éreztem a fülembe.
Rémülten felültem, de a fejem hatalmasat koppant Sarah ágyába, így vissza is dőltem, a fájó pontot dörzsölve.Ezúttal óvatosabban tettem ezt, majd a hideg fapadlóra léptem.Megremegtem.
Hirtelen álltam fel, ezért szédülten bolyongtam ide-oda, de ügyelve arra, hogy le ne verjek valamit.
A lányokat nem akartam felébreszteni, ezért lábujjhegyen mentem az ajtóhoz, de így is recsegett-ropogott alattam a régi parketta.Résnyire nyitottam a nyikorgó ajtót, látva, hogy a hatalmas falióra 3 órát mutat.Kisurrantam az ajtón.
Épp a széles márvány lépcsőn kullogtam le, amikor valaki megfogta a vállamat, ezzel lelassítva engem.
Meglepődve néztem hátra, majd teljesen megfordultam, a számat mosolyra húzva.
-Hova-hova? - kérdezte játékosan Trace.
-Esti séta - rántottam vállat vigyorogva - vagy valami ilyesmi - mondtam halkabban.
-Klassz a pizsomád - biccentett a lila cicás ruha felé.
Elpirulva fontam magam előtt össze a karjaim.
-És - kezdtem - te, mit csinálsz? - húztam fel a szemöldököm érdeklődő tekintettel.
-Nem tudok aludni - rántott vállat, de tisztában voltam vele, hogy hazudik.
-Aha! - mondtam lejtő hangnemmel.
Nekitámaszkodtam a vastag korlátnak, így lelátva a földszintre.Hosszú asztal sorok sorakoztak.A közepén lévő haloványan pislákoló gyertyák csak fokozták a sejtelmes hangulatot.
-Azt hiszem kimegyek levegőzni - mondta ellökve magát a korláttól.
-Veled megyek - mondtam, majd Trace-ra néztem, de az arcán nem láttam semmiféle ellentmondást.
Kettesével szedtem a lépcsőfokokat, sietve az iskola mögötti kertbe.
A lépcsőn leérve, egy hosszú folyosóra értünk.Bal oldalt plafont vaskos márvány oszlopok tartották, a jobb oldalon, pedig helyet kapott egy mennyezetig érő üvegszekrény.Az üveg mögött rengeteg kupa, érem és oklevél tornyosult, de a legfontosabb helyet, mégis egy újságból kitépett cikk foglalt el.
-Halál hír, ismeretlen lény oltotta ki Holloway R. életét - guggoltam le a szekrény elé, halkan olvasva, mire Trace is megtorpant - ismeretlen lény? - fordultam a fiú felé érdeklődően - tudsz erről valamit? - megrázta a fejét.
-Barbara, mennyünk - tette a kezét a vállamra - a végén még meglát valaki - biccentett az ajtó felé.
Csalódottan álltam fel, majd sietősen az ajtóhoz szökdécseltem.
Nem szóltam egy szót sem, amíg a gimi mögé nem értünk.
Csodálkozva néztem végig, a valószinüleg évekig nem gondozott kerten.Nem volt egy egészséges növény sem, az udvart elkókadt virágok, és lombtalan fák vették körül.
Az iskola területét rozsdás kerítés különítette el.Nekidöntöttem a hátam.
-Tudom, hogy van valami rendkívüli, ebben a suliban - fordítottam a fejem Trace irányába.
-Mire gondolsz? - kérdezte az arcomat fürkészve.
Összeráncoltam a homlokom, majd folytattam;
-Este, hallottam egy susogást - mondtam.
-Barbara - forgatta a szemét.
-Nem Trace!Itt van valami szokatlan - álltam vele szembe - és ezt te is tudod - mutogattam felé.
-Őrült vagy! - nevetett kínjában.
-Nem vagyok! - ellenkeztem - ki fogom deríteni - mondtam lassan.
A fiú sóhajtott egyet, majd eltűnt.Szó szerint.
Óvatosan kinyitottam a jókora vasajtót, majd halkan haladtam át a folyosón, és fel a lépcsőn.
Kinyitottam az ajtót, vigyázva, hogy a lányok ne ébredjenek fel.

06:10.

Fülsüketítő harangszóra eszméltem fel, de alig bírtam kinyitni a szemem.
-Basszus - nyögte Kate, majd fordult egyet az ágyában, de a következő hely, a föld volt, ahova került - Ahh - fáradtan felkelt, majd vissza feküdt.
-Lányok, most osztják az egyenruhákat! - nyitotta ki az ajtót Sarah lelkesen.
-Mióta vagy fent? - fordultam felé álmosan -és... egyenruhát?! - ültem fel.
-Naná! - csapta össze a tenyerét - a gimiben előírják, butus! - nevetett fel.
Nem túl lelkesen bólintottam, majd felálltam és kinyújtóztam.
-A fürdő foglalt - mondtam a ruháimat összeszedve.

Kate-tel lépkedtem a széles márvány lépcsőn, miközbe az idősebbek fürkésztek minket.Szokás szerint kipirultam, mivel nem szeretek a nyilvánosság középpontjában lenni.
Megpillantottam Trace-t, az egyik haverjával beszélgetett, akit felismertem tegnapról.
Hűvös mosolyt küldött felém, én bizonytalanul intettem neki.
-Mindjárt jövök - mondtam Kate-nak, a válaszát meg se várva.
-Szia - köszöntem a fiúhoz érve - hogy tűntél el tegnap...ilyen gyorsan? - húztam fel a szemöldököm.
-Miről beszélsz? - játszotta a hülyét.Oldalra billentettem a fejem - Ja!Hogy az... - jutott eszébe - Hát, van egy titkos átjáró - túrt bele a hajába.
-Titkos átjáró... - ismételtem meg.
Trace bólintott.
-Gyere B!Most osztják a ruhákat - karolt belém Sarah.Én még utoljára hátra akartam nézni Trace-re, de ő már nem volt ott.